„Hirdessétek az evangéliumot!” 

2010.09.12.   SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 15. VASÁRNAP                                   Olvasd a Szentírást!

Ti azt gondoljátok, hogy messze van a veszedelem napja!                                                             Ám 6,1-7

A mai alapigében egy nem hivatásos próféta, hanem egy fügét termesztő tekóai pásztor, mai szóval laikus igehirdető prófétai szavai csendülnek fel, és a kevélység büntetését hirdetik Isten népének. Mindazoknak, akik az Isten kiválasztott gyermekeinek tartják magukat, ám mégsem engedelmeskednek törvényeinek! Az eredeti üzenet Samária fővárosának vezetőihez szólt, de Isten prófétai szava örökérvényű. A főbűn is minden időben a hitetlenség; amikor az ember nem az Urat tartja Istenének, hanem bálványt imád, s ezek közül a legveszedelmesebb az én-bálvány! Az önző, kevély és elbizakodott ember nem törődik embertársaival sem, nemcsak Istenéről feledkezik meg. A szeretet kettős parancsát sárba tiporja. A mammon, pénz-bálvány szerelme és szolgálata elvakítja az embert, így nem ismeri fel a közelgő eseményekben Isten ítéletét, s nem hallgat küldöttei szavára sem. Mivel Ámósz kortársai; a világi s vallási vezetők nem törődtek Isten népe romlásával, erkölcsi lezüllésével; „Ezért majd ők mennek a foglyok élén fogságba, és vége lesz a terpeszkedők mulatozásának.” (7. v.) A luxus élet, dőzsölés és fényűzés után hamar bekövetkezett a pásztor-próféta jövendölése. Krisztus előtt 721-ben az asszírok elfoglalták Samáriát, az izraeli királyság székhelyét, és az egész népet, vezetőivel az élen, fogságba vitték és végleg szétszóratott Izráel népe. Ők soha nem tértek vissza hazájukba. Csak később, a déli királyság; Júda maradék népe térhetett vissza a hetven éves babilóniai fogságból. Isten mindig igazságosan ítél, de előtte mindig hirdetteti a megtérés lehetőségét is! Ószövetségi népéhez prófétákat küldött, akik közül sokat megvertek, megköveztek, megöltek. Utoljára egyszülött Fiát küldte el, mert azt gondolta: őt meg fogják becsülni! Ám a gonosz szőlőművesek így szóltak maguk között: „Ez az örökös: gyertek, öljük meg, és azután mienk lesz az öröksége.” (Mt 21,38) Ám ez a feltámadott és élő Jézus hirdeti mindenkinek: csak az örökölheti Isten országát, aki őbenne hisz! A mai óegyházi evangéliumban is kijelenti: „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” (Mt 6,24) S aki hisz a Fiúban, nem kell örökre a Sátán fogságában élnie, száműzve Isten színe elől, mert vele túlélheti a veszedelem napját! Te is lehetsz ilyen halált túlélő örökös; az Isten gyermeke!

*****************************************************************************************************************

                                                               „Hirdessétek az evangéliumot!”

 2010.09.05.   SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 14. VASÁRNAP                               Olvasd a Szentírást!

Isten életre kelti halandó testeteket is a benne lakozó Lelke által!                         Róm 8,6-11

 

Becsengettek az Úr Jézus iskolájába is; s ebben a rovatban, reménység szerint ismét hétről-hétre az evangélikus, vasárnap délelőtti istentiszteletek igehirdetési alapigéi (textusai) szerint olvashatnak léleképítő gondolatokat az Úr Jézus missziói parancsa alapján: „Hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” (Mk 16,15) Mai leckénk így szól Krisztus leendő és „törzsgárda” tanítványainak egyaránt: Csak akiket a Szentlélek elevenít meg (l. Jn 6,33), az tudja Istent dicsőíteni mindenkor; s mindenért neki szeretne hálát adni (l. 1Thessz 5,18)! Az istenfélő samáriai (az óegyházi evangélium szerint), egy a tíz meggyógyított leprás közül; „amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki” (Lk 17,15). Jézus szerint; a hite megtartotta őt s nem csak a teste tisztult meg. Tettével eleget tett az Útmutató heti igéje felszólításának: „Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsolt 103,2) De csak a Szentlélek által tudja bárki Jézust Úrnak vallani, s csak akit Isten Lelke vezérel és hozzá űz, az az ő gyermeke! De hogyan lehet valaki az övé; mert csak az lehet kedves Isten előtt, aki nem test szerint él? Az arany-evangélium válasza: Aki hisz az Isten egyszülött Fiában, nem vész el, hanem örök élete van (l. Jn 3,16)! Természetesen minden kegyelem az ember életében, Isten ajándékozza a hitet is, de aki ezt az ajándékot elfogadva, az Úr Jézust személyes Megváltójának vallja, és magát elveszett, kegyelemre szoruló bűnösnek; tehát megtér Istenhez, azt ő azonnal újjászüli szent igéje és Szentlelke által! És ekkor az Atya-Fiú Lelke azonnal! lakozást vesz a Krisztus-hívő szívében! Csak az lehet Istené, Pál mai üzenete szerint is, akiben Krisztus él (lásd Gal 2,20)! Isten Lelke új életet ad az ő gyermekeinek, akik ezért örökké hálásak neki és őt dicsőítik. A címadó igevers egy mondatban így foglalja össze a megelevenítő Lélek legfontosabb tettét a Lélek vezetése alatt lévő christianusok életében: „Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, (…) életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” (11. v.) Csodálatos örömhír ez a Jézus iskolájába beiratkozó keresztyéneknek! Ennek fényében élik földi életüket, hiszik és vallják: a Szentírás szerint, egyedül hit által, kegyelemből, Krisztus érdeméért üdvözülnek; és örök életük már elkezdődött! – A tiéd is?